Kategória: Nôk és férfiakA mesével kezdôdött minden...Következô történetem kicsit a gyermekkorba visz vissza bennünket, de talán annál több köze van a valósághoz.Gyermekként még olvasni sem tudunk, de jobb esetben a szülôk által, vagy kép- és hanghordozókon keresztül jutunk be a mesék csodálatos birodalmába, ahol aztán kedvünkre utazgathatunk, s fokozatosan gazdagíthatjuk fantáziánkat. Mert az kell! Fantázia nélkül az ember nehezen élné túl az életet. Ezt már az ôseink is tudták, hiszen rengeteg barlangrajz maradt ránk, melyeken megörökítették egy-egy sikeres vadászat történetét. Tutira veszem, hogy színesebbre sikerültek, mint a valóságban, mert amióta az ember használja az eszét azzal együtt jelent meg a fantázia is. Már óvodás korunkban az életre tanítanak bennünket a mesékkel. Ezzel nincs is semmi baj mindaddíg, míg meg nem értjük a „Hol volt, hol nem volt, talán igaz sem volt” mondatot. Tulajdonképpen mirôl is szólnak a mesék? Van jó ember és rossz, csúnya és szép. Van gazdag ember és szegény, s hogy mindenért meg kell küzdeni, ha valamit is el akarunk érni az életben. Na, eddig rendben is van minden! Az értetlenségem ott kezdôdik, hogy miért mindig a szép lányokért jön el a herceg a fehér lovon? A kicsit csúnyább lányokat ki veszi el feleségül? Igazából azt sem értem, hogy lehet hogy három testvér közül mindig a legkisebb jön ki jól a buliból? Miért gonosz minden mostoha? Jóságos mostohák miért nincsenek? Hamupipôke vajon mekkora lábmérettel rendelkezhetettt? Bugyuta módon a többi lány közül egynek sem volt ugyanakkora lába? Felnövünk és bizony hamar rájövünk, hogy ez az egész kész átverés! Amibe belekényszerülünk az a rideg valóság! Mert nem minden lány születik szépnek! Az igaz, hogy fehér lovak még mindig vannak, de a hercegek már rég kihaltak. Ha szerencsés vagy valóban eljön érted a neked megfelelô ember és leélitek az életeteket jóban-rosszban, ásó, kapa, nagyharang. Ha nem, akkor kezdheted elôrôl. Visszaérkeztünk újból a mesékhez! Csak felnôttként áttérünk a szappanoperákra, vagy leporoljuk a lánykorunkban polcon felejtett pöttyöskönyvekeket? És mi van azokkal a kisfiúkkal, akik ugyanezeken a meséken nôttek fel velünk? Ha éppen nem ôk voltak azok a bizonyos legkisebb gyermekek, akik elindultak szerencsét próbálni, vagy nem letttek elég bátrak, hogy legyôzzék a sárkányt? Ők vajon mibe menekülnek? Kábítószer, alkoholizmus? Vajon elmenekülhetünk a valóságból? S ha igen hány próbát kell kiállnunk, hogy ne fizessünk túl nagy árat érte? Manni (Farkas Anna) (A cikket beküldte: anibella) Ajánld ezt a cikket ismerôseidnek!
 |
|
Minden jog fenntartva © 2010, www.szerelemmel.hu | Médiaajánlat | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat: info (kukac) szerelemmel.hu