Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ






Kategória: Szexualitás

Félrelépésem története

Talán a szüleim szigora, a korai férjhez menetelem, a fiatalkori félénkségem, vagy a mostani makacsságom vezetett idáig.
Kereshetem az okokat, vagy csak egyszerűen elfogadom, hogy ez mindig is bennem volt, és most a felszínre tört.


Szerelemgyerekként jöttem a világra, anyukám 19 évesen szült meg engem (egy pszichiáter biztosan visszavezetné ide az okokat!), szeretett, féltett, de mindig támogatott.
Saját életéből kiindulva tizenévesen nem engedett sehova. Ha valamilyen módon mégis elengedett, akkor is 11-re kellett hazamennem. Így aztán 18 éves korom előtt összesen kétszer voltam diszkóban. Még a középiskolában sem voltak fiúk, mert szakmámból kifolyólag szinte csak lányok jártak a suliba. Leszámítva azt a pár szemezést és flörtölést, ami a villamoson hazafelé ért, elég kevés sráccal hozott össze a sors, pontosabban kettővel.

16 évesen vesztettem el a szüzességem az első fiúmmal, aki egy picit ügyetlen volt, és akivel még 1 évet jártam, majd 17 évesen megismertem a nálam majdnem 4 évvel idősebb második fiúmat, a mostani férjemet. Az elején nem szerelemnek indult, de kb. fél év után az lett. Majd a szokásos történet, 20 évesen férjhez mentem, 23 évesen szültem, majd hirtelen szültem még egyet és kb. öt évre ki is vontam magam a Nő szerepből, és csak Anya üzemmódban voltam. Persze ez nem azt jelenti, hogy a párommal nem voltunk jóban. Sőt. Úgy érzem, a lehető legokosabban, és legjobban "vészeltük át" a gyerekek kiskorát. Ha nem voltunk mindketten hulla fáradtak, szexeltünk, szerettük egymást.

Ez azóta sem változott. Szexelünk és szeretjük egymást. Csak én változtam. A hosszú évek alatt többször éreztem, hogy valami nagyon komoly dolog kimaradt az életemből. Mégpedig a pasizás, a flörtölés, a különböző férfiak, különböző szexuális szokásai. A hosszú évek alatt többször éltem meg az "ellaposodott a szexuális életünk", érzést. Nagyon sokszor vívódtam azon, hogy kellene keresnem egy szeretőt.
Először 10 évvel ezelőtt, majd kb. 3 éve. Ezeket azonban mindig sikeresen elfojtottam magamban. Úgy is mondhatjuk, hogy végül kreatív módon mindig fel tudtam dobni az otthoni szexet valamivel, ami hosszú időn át "töltött" engem érzelmileg és szexuálisan is és ez jót tett a férjemnek is.

Az internet miatt 3 éve azért tovább is jutottam. Regisztráltam egy kimondottan szexpartner-kereső oldalra, olyan vérlázítóan, nagyon konkrét oldalra, ahol mindenki leírja a vágyait, lefotózza a különböző testrészeit, majd rajta, ki-ki tegye össze, amije van és élvezze...
Az oldalon lévő tartalmak, a kapott levelek, privát chat-ek nagyon izgalmasak és bizsergetőek voltak. Személyesen három férfival találkoztam egy kávé erejéig, de szánalmasnak éreztem az egész helyzetet, így elég hamar leregisztráltam. Konstatáltam, hogy ha nagyon akarom, tudom én élvezni és értékelni otthon a drága férjemet, aki imád engem és sose gondolná, hogy ezt meg tudom vele tenni.

És itt a történetben elérkeztem napjainkhoz. 39 éves vagyok és nagyon rosszul élem meg az utolsó 30-as évemet. Ez nem valami női hiszti, édesanyám 40 éves kora előtt hirtelen halt meg úgy, hogy boldogtalan volt.
Tudom (remélem) én megérem a születésnapomat. De a kisördög a bal vállamon nem hagy nyugodtan élni. Úgy érzem a nagy nap előtt be kell pótolnom a kimaradt izgalmakat. Így újból felregisztráltam a szexoldalra és komolyabbra vettem a keresgélést.
"Aki keres, az talál" - a férfi személye nem is fontos a történetemben. Csak az, hogy egyszer lefeküdtem vele. Izgalmas volt és persze merőben nem a megszokott. Élveztem, már amennyire el tudtam engedni magam. Összességében viszont nem volt annyira eget rengetően jó, ahogy azt én elképzeltem. Nem a pasi tehetett róla, ő mindent megtett, sőt....egy édes, aranyos, heves, 31 éves, igazi úriember volt.

Mindig azt hittem, hogy 22 év után milyen nehéz lesz egy idegen férfinak megmutatni a testem. De nem, az egyáltalán nem nehéz. Ami utána jön, az már keményebb. Másnap reggel 7-től, délután 3-ig lezavartam magamban egy közepes lelki válságot. Ostoroztam és mentegettem magam egyszerre. Mert ez nem csak az én hibám. A férjemé is. Ki tudja miért én tini koromban nem voltam szexuálisan túlfűtött. Ez a korszak nálam a 3.X után kezdődött. Sokfajta dolgot ki szerettem volna próbálni, persze a férjemmel. Párszor emlegettem a vágyaimat, ő ha reagált is, nem valósította meg őket. Lehettem volna rámenősebb is, néha voltam is. De azt akartam, hogy partner legyen különböző intim segédeszközök vásárlásában, és egyéb mindkettőnket izgató dolgokban. Nem volt az.

Így viszont én kerültem ebbe a helyzetbe. Ha nagyon akartam volna, el tudtam volna "kerülni", de nem akartam.
(A cikket beküldte: Carmena)



Ajánld ezt a cikket ismerőseidnek!

E-mail címed:
Ismerősöd e-mail címe:


Miért akarnak a férfiak mindig szexelni?
Miért vagyunk mi "rosszul" összerakva? Vagy csak én? Miért van,hogy a férfiak bármikor készek a szexre,és nekünk éppen máshol jár az eszünk? Miért nem akarjuk mi is mindig? Válaszolnátok? Én úgy érzem 35 évesen már nem csak ezzel kellene foglalkoznunk állandóan!!! »

A társkeresés fortélyai, csapdái III.
Avagy ami az előző két részből kimaradt. Amiről az előzőekben írtam, az lényegében a társkeresés technikai részéről szólt. A rideg szabályokról, amiket – véleményem szerint – érdemes betartani, ha az ember nem akar pórul járni. »



Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben a szerelemmel.hu weboldalra felkerült friss cikkekről tájékoztatunk. Itt add meg e-mail címed:
Iratkozz fel friss cikkeinket tartalmazó RSS csatornánkra: http://www.szerelemmel.hu/rss




Minden jog fenntartva © 2018, www.szerelemmel.hu | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat: info (kukac) szerelemmel.hu | WebMinute Kft.