Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Szerelem

Szent Valentin napja – a szerelem ünnepe

Szent Valentin napja, Valentin-nap – a szerelem, a gondoskodás, a gyengédség, a féltés, az igazságosság ünnepe.
A Szent Valentin napjához kapcsolódó hagyományok és szertartások fokozatosan alakultak ki. Sok közülük mind a mai napig fennmaradt. Ezek minden országban különbözőek.


Szent Valentin napja, Valentin-nap – a szerelem, a gondoskodás, a gyengédség, a féltés, az igazságosság ünnepe. Nem csak a nők és férfiak számára, hanem mindenkinek, aki szeret, mindenkinek, aki szerelmes.
Ez az érzelmek megnyilvánulásának, a beismerésnek a napja. Az a nap, amikor a legfélénkebb, a leghatározatlanabb ember is el tud mondani mindent, úgy, hogy egy szót sem szól.
Szent Valentin napját, mint a szerelmesek ünnepét, Európában a XIII. századtól tartják nyilván. Névadójának, a keresztény Valentinnak az életéről szinte semmit nem tudni. Csak homályos, egymásnak ellentmondó legendák maradtak fenn. Az egyik szerint Valentin a Kr.u. III. században született a Római Birodalomban és szülővárosának, Terninek, a püspöke volt. Szerelmes fiatalként különlegesen viselkedett: kibékítette a haragosokat, virágot ajándékozott a fiatal házaspároknak. Letartóztatását az okozta, hogy megszegte a római császár parancsát. Július Claudius császár ugyanis megtiltotta a légióiban szolgáló katonáknak, hogy szerelembe essenek és megházasodjanak. Valentin azonban koszorút adott a légiósoknak.
A börtönben Valentin beleszeretett felügyelője vak lányába és elvette szüzességét.
Más legendák arról szólnak, hogy a dolog fordítva történt: a felügyelő kérte meg Valentint, hogy gyógyítsa meg a lányát, az pedig beleszeretett a megperzselődött papba. Kivégzése előtt Valentin búcsúlevelet hagyott kedvesének a „Te Valentinod” aláírással. Innen származnak az 1800-as évektől elterjedt Valentin-napi képeslapok, és maga az ünnep is. Szent Valentin kivégzésének napja - február 14-e – egybeesett a szerelem istennőjének Vénusznak a tiszteletére rendezett római ünnepségekkel. Ezt a napot Rómában a tavasz kezdeteként tartották számon.
A Valentin-nap klasszikus jelképe a vörös rózsa, amelynek megjelenése egy antik legenda szerint a szépség és a szerelem görög istennőjének Aphroditének(római megfelelője Vénusz) a nevéhez fűződik. Szerelméhez Adoniszhez sietve belelépett egy fehér rózsabokorba és isteni vére vörösre festette a rózsát.
A Szent Valentin napjához kapcsolódó hagyományok és szertartások fokozatosan alakultak ki. Sok közülük mind a mai napig fennmaradt. Ezek minden országban különbözőek. A közös az, hogy ez a nap mindenhol az esküvők és eljegyzések napja volt.
Néhányan állítják, hogy ezen a napon a nő elmehet a szeretett férfihoz, és alázatosan megkérheti, hogy vegye őt feleségül. Hogyha a férfi nincs felkészülve egy ilyen sorsdöntő lépésre, akkor meg kell, hogy köszönje a megtiszteltetést, és egy selyemruhát kell ajándékoznia a hölgynek, magának pedig egy selyemzsinórt kell vennie, amelyet a szíve felett kell viselnie. Egyes országokban a lányoknak szerelmeseik ruhát ajándékoznak. Ha a lány elfogadja az ajándékot, azt jelenti, hogy kész feleségül menni a férfihez.
Van egy olyan hiedelem, mely szerint az első férfi, akivel a lány február 14-én találkozik egész évben, akaratától függetlenül az ő Valentinje kell, hogy legyen.
Néhányan hisznek abban, hogy ha Szent Valentin napján a lány málnabokrot lát, tengerészhez megy férjhez, ha pedig verebet, szegény lesz a férje, de boldog lesz vele.
A római Szerelem Napjának megünneplésében jelentős helyet kaptak a jóslások, amelyek Európában a mai napig Szent Valentin-napi hagyományként maradtak fenn. Úgy gondolták, hogy február 14-én a madarak párt választanak maguknak, és az embereknek is igyekezniük kell ugyanezt tenni. Éppen ezért több évszázada a lányok lapokra írják nevüket, összehajtják, majd bedobják egy dobozba. A fiúk később húznak egy-egy nevet, s ezzel kiválasztják párjukat egész évre.

Most nézzük, milyen szokások, hagyományok kapcsolódnak a Valentin- naphoz a Föld különböző részein.

Anglia

A középkori Angliában elterjedt szokás volt Valentint választani. Néhány fiatalember találkozott, egy pergament darabra ráírták a lányok neveit, belerakták egy irattartóba és sorsoltak. Az a lány, akinek a nevét a fiatalember kihúzta az ő „Valentinája”, ő pedig a lány „Valentinja” lett egész éven át. „Valentin” a lánynak szonetteket komponált, játszott neki a lanton, mindenhová elkísérte, úgy viselkedett, mint egy igazi lovag. Wellsben fából kifaragták a „szerelem kanalát” és február 14-én odaajándékozták a szeretett hölgynek. A kanalakat szívekkel, kulcsokkal díszítették fel, ami azt jelentette, hogy „megtaláltad az utat a szívemhez”.
Létezett a gyerekek szülők általi feldíszítésének szokása is. A gyerekek házról házra járva Szent Valentinról énekeltek.
Úgy látszik, hogy Angliában a fiatal lányok és fiuk kiváltképp szentimentálisak, ugyanis a Szent Valentin-napi jóslásokban erősen hisznek. A lányok például február 14-én napfelkelte előtt kelnek fel, kiállnak az ablakba és nézik az elhaladó férfiakat. A hiedelem szerint az a férfi, akit először meglátnak lesz az igazi.
Derbsirben (Közép-Anglia egyik grófsága) éjfélkor a lányok legalább 3-szor, legfeljebb 12-szer körbejárják a templomot és egy meghatározott verset, ismételgetnek. Úgy hiszik, hogy ez után a szertartás után el kell, hogy jöjjön számukra az igaz szerelem. Ezen kívül az angliai lányok ezen a napon feltétlenül, írással felfelé, papírlapokat dobnak a folyóba vagy patakba, amelyekre férfinevek vannak írva. A név, amely legelőször elsüllyed, az lesz a leendő férjük.

Amerika

A múlt század elején az amerikaiak Szent Valentin-napján marcipánt kezdtek küldözgetni menyasszonyaiknak. Ám, de a marcipán cukrot is tartalmazott, amely abban az időben nagyon drága volt. A hagyomány akkor kezdett lendületesen fejlődni, amikor 1800-ban, széles körben kezdték termelni és feldolgozni a cukorrépát. Az amerikaiak sürgősen elkezdték a karamell gyártását, és az ebből készült cukorkákba belekarcolták az ünnepnek megfelelő szavakat. Később Valentin-napra különleges cukorkákat készítettek, belekarcolva a szerelmes szavakat, még később pedig belerakták őket szívformájú kartondobozokba. A cukorkák piros-fehér színűek voltak. A piros a szenvedélyt, a fehér a szerelem tisztaságát jelképezte.
Napjainkban az amerikaiak számára február 14-e – valóban sorsformáló időpont. Szemléltetve szerelmét ezen a napon az amerikai hölgy, akár Atlantában, akár New Yorkban késlekedés nélkül ajánlatot tehet a számára kedves férfinak. A hagyomány szerint ezt a férfi egyszerűen nem utasíthatja vissza. Ha mégis valahogy kitér az ajánlat elől, kárpótlásként piros selyemruhát kell ajándékoznia a hölgynek, amelyben új életet kezdhet egy határozottabb férfi oldalán.

Németország

A komoly németek a szerelmet konokul egy csendes zavarodottságnak tekintik. Ezért számukra Szent Valentin elsősorban az őrültek védőszentje. Ezen a napon rózsaszín szalagokkal feldíszítik az elmegyógyintézeteket, a pihenőidőben pedig sajátos istentiszteletet tartanak. Ezért, ha február 14-én Németországban meglát egy szalagokkal feldíszített épületet, biztos lehet benne, hogy az egy elmegyógyintézet.

Franciaország

A szenvedélyes és örökké szerelmes franciáknál Valentin-napon elfogadott szokás drágaköveket ajándékozni. Ők vezették be a Valentin-napi képeslapok küldésének szokását.

Lengyelország

A nyugodt lengyelek Valentin-napon ellátogatnak a Poznani székesegyházba, ahol a hiedelem szerint Szent Valentin földi maradványai nyugszanak, a fő oltár felett pedig csodatévő szentképe található. A lengyelek hisznek abban, hogy az előtte való alázatos ima segít a szerelmi ügyek megoldásában.

Olaszország

A gondtalan olaszok a Szent Valentin-napot egészen másképp ünneplik. Kötelességüknek tekintik szerelmüket megajándékozni, általában édességgel. Ezért Olaszországban a Valentin-napot „édes napnak” is nevezik.

Dánia

A romantikus Dániában az emberek szárított, fehér virágokat küldenek egymásnak.

Japán

Japánban akkor vált hagyománnyá édességet ajándékozni Valentin-napon, amikor az egyik nagyvállalat elkezdte a csokoládé gyártását. A Valentin-napot a 30-as években kezdték ünnepelni. A mai napig a legelterjedtebb ajándék a csokoládé. Az országban Szent Valentin napja a „férfiak március 8-ára” emlékeztet, mivel sokkal több ajándékot kapnak, mint a nők. A megszállott japánok ezen a napon megszervezik a leghangosabb szerelmi vallomások versenyét. Az, aki mindenkitől hangosabban vallja be érzéseit a mikrofonba, jutalmat kap.

Szaúd-Arábia

Vannak azonban a világon olyan országok is, amelyek elzárkóznak a Valentin-nap megünneplésétől. Ezek között kiemelkedik Szaúd-Arábia, amely az egyetlen ország a világon, ahol hivatalosan be van tiltva ez az ünnep. Aki a tilalmat megszegi, igen komoly pénzbüntetésre számíthat. A Szaúdi Komisszió úgy gondolja, hogy azért kell betiltani, mert a káros nyugati hagyományok megzavarják az emberek gondolkodását. Ezért az ország minden üzletében meg van tiltva a Valentin-napi képeslapok, jelképek árusítása. A Szerelmesek Napján a virágüzletekben tilos vörös rózsát árusítani.
Miért is szeretjük az ünnepeket? Igazuk van, elsősorban az ajándékokért, a társunktól kapott figyelmességért. Nem kivétel a Valentin-nap sem. Mit is ajándékozzunk ezen az ünnepen? Mindent, amit akarunk. A szerelem nem ismer határokat, kort, szociális helyzetet, normákat és valamilyen szabályokat. Nem lehet tanácsot adni, mit lehet ajándékozni a férfinak és mit a nőnek, a főnöknek, a beosztottnak. Mindenki a szívére hallgat, s azt teszi, amit a lelke súg. Röviden szeretném leírni, mit ajándékoznak a szerelmesek egymásnak.
Egy felmérés szerint a férfiak 26 % ékszereket, ¼-ük virágot, 11% könyvet vesz ajándékba. A többiek különböző ajándékokat készítenek. Lengyelországban, például, a legszebb ajándék – a könyv, benne egy szál virággal.
Valaki krétával írja fel az aszfaltra, a falra a kedves szavakat – „én szeretlek téged”. Más teljes reklámfelületet bérel ki a városban, s arra írja fel ugyanezeket a szavakat. Mások randevúznak, s így tovább….

És végezetül ismerkedjünk meg a Valentin-nap jelképeivel.

Szív – régen az emberek hittek abban, hogy az olyan érzések, mint a szerelem, siker, féltés a szívben találhatóak. Később úgy gondolták, hogy csak a szerelem érzése található a szívben. Ezért napjainkban a szív a szerelem és Szent Valentin napjának a jelképe.

Vörös rózsa – a szerelem istennőjének, Vénusznak, a kedvenc virága. A vörös szín az erős érzelmek színe. Ezért a vörös rózsa – a szerelem virága.

Csipke – több száz évvel ezelőtt a nők csipkés zsebkendőt hordtak maguknál. Ha a hölgy elhullatta a zsebkendőt, a mellette levő férfi köteles volt felvenni és visszaadni. Néha a hölgy, ha megtetszett neki egy férfi, szándékosan ejtette el a zsebkendőt, azért, hogy megismerkedhessen az illetővel. Hamarosan a csipkét összefüggésbe hozták a szerelmi románccal. Ezért napjainkban a Valentin-napi ajándék becsomagolásakor szívesen használnak csipkeformájú csomagolópapírt.

Kesztyű – régen, ha a férfi feleségül akarta venni kedvesét „megkérte a kezét”. Így a kéz a szerelem és a házasság jelképévé vált. Hamarosan a kesztyű is a házasság jelképe lett.

Gyűrű – az országok többségében eljegyzéskor és esküvőkor a felek gyűrűt cserélnek. Két-háromszáz éve Szent Valentin-napján nagyon sok eljegyzést és esküvőt tartottak.

A szerelem madarai és a galambok – színes papagájok, amelyek Afrikában élnek. Többségüknek piros a csőrük. Azért nevezik őket a szerelem madarainak, mert miután párt választanak, nagyon közel ülnek egymáshoz. A galambok Vénusz kedvenc madarai. Nem változtatnak párt egész életükben, és közösen gondoskodnak fiókáikról. Ezek a madarak – a hűség, a szerelem, és a Valentin-nap jelképei.
Doma István
(A cikket beküldte: domaistvan)



Egy érdekes történet...
A cikkem egy olyan szerelemről szól, amely hosszú idők után beteljesülni látszik, végre valahára. Sok mindent kiálltunk már egymással, sokat küzdöttünk azért, hogy itt tartsunk, ahol most. Nem tagadom, tény és való, hogy nem volt egyszerű. Sok vitával járt, mind... »

Valóban megérte várni...
20 évet vártam egy férfire... Most már végre együtt élünk, de nem tudom megérte-e. Van valami, ami elbizonytalanít, de magamnak sem merem beismerni, hogy tévedtem! Szeretnék újra bízni benne, hinni a kapcsolatunkban, és hinni azt, hogy semmi nem állhatja útját a boldogságunknak. »





Minden jog fenntartva © 2018, www.szerelemmel.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) szerelemmel.hu | WebMinute Kft.