Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ






Kategória: Társkeresés és randizás

Van újrakezdés? Igen van, ha nagyon akarjuk!

Mikor az előző cikkem ezen a címen megjelent ezév májusában, kaptam hideget, meleget.
Minden pesszimizmus ellenére az történt, amit szerettem volna.


Az elején kezdem.
2011. áprilisában ismerkedtünk meg, illetve az interneten kattintott rám. Találkoztunk, nagyon helyesnek tartottam, talán túlontúl is. Úgy gondoltam, nem igazán fogok neki tetszeni. De azt mondta, hogy nála nem a külső számít, na igen, meg talán az is, hogy nős volt. A lényeg: hamar egymásra találtunk. Én válás után, ő pedig egy elég unalmas házassággal a háta mögött. Boldoggá tettük egymást. Nem értettem, hogy egy ilyen figyelmes, romantikus embert hogy lehet eltaszítani magunktól. Mármint a feleségére értettem.

Azt már az elején a tudomásomra hozta, hogy ő nem válik, csak ha a felesége akar. Tudomásul vettem. Nagyon jól elvoltunk így is, nekem még talán jobb is volt így, hogy nem velem lakott, de mindenben segített. A gyerekeim lassan elfogadták, hogy az anyjuk így él. Megszerették ők is, mivel a segítséget kértek tőle, nem mondott nemet. Ha tudott segített. És ez így volt jó. Néha szerettem volna, ha éjszakára is marad. Aztán egyszer csak maradt. Csodálatos volt reggel kávét vinni neki, reggelit csinálni és együtt leülni az asztalhoz. Egész más feelingje volt, mint a házasságomban.

Egyszer csak elkezdte hordani a dolgait hozzám, azt mondta a kis huncut, hogy otthon már nincs hova raknia.
Május volt, jött értem a munkahelyre,komoly képet vágva közölte, hogy a felesége válni akar. Kivártuk és érdemes volt. Igaz, egy kicsit megzuhanva mondta, de ugye nála is 20 év volt és két lánya van. Az egyik külföldön tanul. De akkor is.

Mostanára már szinte teljesen ide költözött, lesi minden kívánságomat, szeret és ez a lényeg. Szereti a gyerekeimet, ahogy élünk, elfogadta, hogy néha én is tudok hisztis lenni, öregszem. Szeret. Tudom érzem és ez a lényeg. Megérti, ha nagyon fáradt vagyok, nem azt mondja, hogy ugyan már mibe fáradtál el? És ez a nem mindegy. Mikor délutános műszakból hazaérek és a vacsorát elém rakják... Nem várom el, magától csinálja.
A válása nem megy olyan könnyen, mint az enyém, de egyszer vége lesz. A gyerekeiről gondoskodik. Hiányoznak neki. Teljes mértékben mellette állok ebben is. Hosszadalmas, de a türelem rózsát terem.

Ennyi a történet. Csakis azért írtam le, hogy igenis, ha akarjuk, megtaláljuk a másik felünket.
(A cikket beküldte: tnde)



A lányom egy afgán fiúval jár!
Nem gondoltam volna, hogy amikor a lányomnak nevet adtunk, ennek még jelentősége lesz a párválasztásában. Az afgán fiú meg van róla győződve, hogy Leilát maga Allah vezérelte az útjába. Segítséget, tapasztalatok megosztását várom azoktól, akik hasonló cipőben... »

True love
A mai világban hogy éljük meg a párkapcsolatainkat? Sajnos egyre több fiatal él boldogtalan, rossz kapcsolatban, amiből nem hajlandó kilépni, vagy talán nem is mer. Ki lehet jelenteni, hogy a szőke herceg fehér lovon már nem is szőke és nem is herceg? »





Minden jog fenntartva © 2018, www.szerelemmel.hu | Jogi nyilatkozat / Adatvédelmi tájékoztató | Kapcsolat: info (kukac) szerelemmel.hu | WebMinute Kft.